kedd, december 30

Volna még mondani mit... halgass kicsit...

Kedves...
Ez így olyan egyszerű, de mindent elmond és kifejez... :o)
Egy pohár bor, némi sült dió társaságában számot adok... s a borban nagy bölcsesség rejlik, ezt gondolom nem kell senkinek bizonygatnom. Világossá válik minden, összefüggéseket találsz olyan dolgok között is, ahol egyébként nincs... :) jajj, az orrom lemaradt :o) hupika
2008.
Lássuk mi jut eszembe erről az évről a bor bölcsességének fényében.
Nagyon jó év volt, sok barátot nyertem, sokat vesztettem, eltávoztak, mellém csapódtak, de mindenkitől tanultam valamit. S ettől én lettem gazdagabb, sokkal gazdagabb, ezt nagyon köszönöm, s remélem én is átadtam valamit azoknak, akikkel találkoztam.
Volt, hogy roskadozva vittem a lelkem, volt hogy repültem. Sok dolog lezárult az életemben, s minden lezárással új forrás fakadt. Sokszor fájt,... de megérte.
Tehát Éltem. És Élek... És ettől boldog vagyok, s állok elébe 2009-nek. S azt az egy dolgot igérem meg, hogy mindig a pillanatban fogok élni. A Jó dolgokat befogadni és örülni, a rosszakat megoldani vagy átlépni fogom, mint ahogy ezt eddig is tettem... :o)
Nagyon sok gondolat van még a hátam mögött, ami arra vár, hogy kimondjam, vagy leírjam, de nem így, és nem most.
Majd talán egy pohár finom bor mellett Veled fogjuk megvitatni az ÉLET nagy dolgait... ;o)
Azt kívánom mindenkinek az ÚJ ÉVBEN, hogy úgy éljen mindenki, ahogy szeretne és neki a legjobb, s ehhez talán mankó, ha tudjátok azt, hogy igazi viszály csak egyetlen egy van, mégpedig az önmagunkkal való meghasonlás. Ergo ez kerülendő! :o) A szív első rezdülései mindig jót súgnak!
Bízom magamban, a sorsomban, Szeretem az életemet és TITEKET kedves barátaim!
S nézzétek el nekem, hogy fecsegek össze-vissza, ráadásul becsípve, és még szilveszter sincs... :o)

Pusszantás!

péntek, december 26

Útravaló :o)

" Áldott a reggel. Érezzük mind. Az áldás ott van a rigófüttyben, a birsalma virágának bársonyában, a gesztenyegyertyák mézében, az öreg fák frissen oltott vesszőiben. Rókavonításban, egy kislány fújta furulya szavában, nehéz kézzel húzott kaszasuhintásban, az öreg szülők hűségében, Aranka mandulatejének zamatában.
Ott az áldás a kapa nyelén, a kicsirázott magokból bújt édes hajtásokon, a megpihent álmokon, reményeken és vágyakon...
Elhinnék, ha azt mondanám, túl az Óperenciás-tengeren, meg még azon is túlra kellett vándorolniuk, hogy ide az Öreghegy tetejére hazataláljanak?"

"Minden történet úgy kezdődik, hogy valaki útnak indul. S az, amikor valaki útnak indul, az másvalakinek fáj..."
Merről jönnek és hová visznek az utak. S az utak mentén megtalált emberek merre tartanak.
Honnan ismerősek az arcok?
A mezítlábas gyerekek lábujjainak poros gyöngye miért késztet mosolygásra, s a következő pillanatban miért szorítja össze a torkomat?
Szeretek nekieredni, csak úgy toronyiránt. Dűlőkön, földutakon barangolni. Vagy éjszakai csöndes utakon járni.
Hogy kikkel találkozott, s mi a találkozás üzenete...
Erről szól Schaffer Erzsébet könyve, a Toronyiránt - Utak és emberek.
Mindenkinek ajánlom sok szeretettel!

csütörtök, december 11

Önmagáért...

"Majd álmaidban meg-meglátogatlak,
Mint messzi vendég, kit senkise várt.
Ne hadd, hogy kint az úton ácsorogjak-
Az ajtót be ne zárd!
Belépek Hozzád, csöndben letelepszem
S csak nézlek, nézlek a homályon át.
És mikor édes arcoddal beteltem,
Megcsókollak és úgy megyek tovább."

-Nikola Jankov Vapcárov-

Átalakítás miatt: ZÁRVA!
pusszantás

kedd, december 2

Kedves...

Van két nagyon kedves idézetem, amit megosztanék Veletek is :

Természetesen a szerelemről szól az egyik, miről másról szólna ;o)

"Szerelem, ha egyik a másikát repülni hagyja, de ha lezuhan, fél szárnyát kölcsönadja."
- Szabó Éva-

És egy másik nagyon nagy igazság, ami megkönnyíti a napi "problémakezelést" :o)

" Az idő megszűri az ember vágyait"
-Márai Sándor-

csütörtök, november 13

Mese mese meskete

Mindig mondtam, hogy a mese jó dolog.
Pláne egy székely ember szájából,
s pláne ha azok a mesék még ráadásul pikánsan megvannak fűszerezve egy kis pajzánsággal is... hmmm öröm volt hallgatni.
S ha az a székely ember még ráadásként csillagszemű is, hát az a non plussz ultra :o)

Nagy élmény volt, köszönöm!

szerda, november 12

Jókai Anna

Hát emberek ma katartikus élményben volt részem.
Teljesen véletlenül az egyik nagyon kedves ismerősöm meghívott egy előadásra. "te! jön Jókai Anna, fantasztikus ez a nő! Gyere el, hallgasd meg itt és itt ekkor és ekkor..."
Beírtam a telefonomba az időpontot, mert nem vagyok százas mostanság ilyen téren, biztos, ami biztos alapon, és lám ma reggel arra ébredtem, hogy valamit elfelejtettem, csipog a telefon ezerrel. Előadás, 11-re. Már azt sem tudtam, hogy ki lesz az előadó...
Éppen odaértem, nagy nyüzsgés, rengeteg ember, vártam hogy ki fog betoppanni... ha ilyen jellegű előadásokon ülök, mindig nagyon kíváncsi vagyok, hogy az előadó hogyan fest, mit látok az arcán, mi sugárzik belőle, és az összhangban van e azzal, amit mond. Egyébként is szeretem az embereket megfigyelni, de ezt tudjátok... :o)
Mialatt beszélt végig libabőrös volt a hátam, a kezem, mindenem... fantasztikus előadást tartott, magávalragadott teljesen.

mikor kijöttem csak annyit bírtam mondani, hogy HUHHHHAAA.
Jó igaz emberekkel találkozni, nagyon jó.
Jószívvel ajánlom mindenkinek! Olvassatok, ha mást nem meséket! az ÉLETRE nevelnek!

Az írásai különböző emberi kapcsolatkról szólnak, azokról a problémákról, félelmekről amikkel találkozunk életünk folyamán... szerelem, öregedés, halál, és nayon sok más szorongató kérdést feszeget...

"Magot nevelni a hervadásban : csak a növénynek egyszerű. Nekünk nagyon nehéz. Mert ez már nem szent automatizmus, hanem személyre szabott önműködés...
Két mankónk az önirónia, és a bátorság. Energiánk pedig az eszközként használt szenvedés.
A HOVA nem rajtunk áll. A MIÉRT az Isten titka. A HOGYAN a mi szabadságunk."

Ami eldőlt, eldőlt
valami végetért
valami elkezdődött
"Az élet estéje, magával hozza lámpását"
-Joubert-
"Legyetek saját magatok lámpásai"
-Buddha-

kedd, november 11

a munkakeresés szépségei...

Az élet szép.
Ezt tudnám elsősorban kiemelni, és mindig hoz olyan fordulatokat, hogy csak pislogok, néha szivat, néha magáhozölel, és felemel az életem, aztán onnan csap a földhöz. :o)
Tehát munkakeresés... nagyon ravasz dolog ez :o)
Első feladat, döntsd el, hogy hol... mint tudjuk nekem ez megy a legkönnyebben, profi vagyok benne :o)
No én azt hittem ezzel az első lépéssel megvagyok, és a döntés megszületett, Anglia, Cambridge, angol tanulás, bébicsőszködés, már elképzeltem hogy hová fogok utazni a megtakarított pénzemből, és mire fogom elkölteni az első fizetésem, aztán hirtelen csavar...
Felbukkant egy nagyon kedves (barátnő azóta) ember, aki annyiban váltztatta meg az elképzeléseimet, hogy nem Cambridge, hanem London. Ez nem olyan nagy baj még, Anglia... angolul beszélnek, vannak iskolák, és bízom benne ott is adnak fizetést :o) nincs nagy kanyar
Egyébként is a rugalmasan, lazán és könnyedén lettek a jelszavaim, szóval kicsi kanyar... nagyon rugalmasan alkalmazkodunk... bár én már ezt is bebizonyítottam, hogy a kicsi kanyarban is lehet nagyot zúgni, mondjuk robogóval, akár kétszer is, mondjuk max sebességgel, ami elég csúnya sebeket hagy... de vissza a témánkhoz.
Ezerrel munkakeresés Londonban, és suli keresés. (már bárkinek tudok infót adni arról hogy melyik iskolában milyen tandíjakkal és feltételekkel tanítanak, London bármely körzetéről) Legalább ...nem tudom, nagyon sok helyre elkküldtem az önéletrajzomat, au pair munkakörre, persze válasz sehonnan, kivéve egy helyet, egy családot, akikkel kölünböző okok miatt megszakadt a kapcsolat... szóval az egy család is kilőve, de még mindig nagyon rugalmas és laza vagyok, semmi baj, majd lesz másik, még több helyre elküldtem a cv-met és miközben éppen beszereztem minden Londonhoz szükséges kelléket, Útitárs-London, mini térkép és minden lehetséges London cucc, jött egy infó, hogy akár Budapesten is lenne egy meló.
Na ekkor átfutott az agyamon, hogy ha London nem akar befogadni, amit már Budapest megtett úgyis, a romaköpet megvolt a trolin, hát legyen Budapest. Lazán és rugalmasan! Továbbra is!
Nem London? Hmmm jó lett volna, de ha ott nincs munka, Bp-en meg igen, hát esetleg ez a sors keze lehet, ez biztos azt jelenti, hogy nem kell nekem Londonba menni, itt van dolgom kis hazánkban, hogy mi, az úgyis kiderül majd. Egy rögtönzött állásinterjú után, kezdődne a próbaidő. Ez rendben is van, kiderül jó e nekünk együtt dolgozni, vagy nem... nincs ebben semmi extra.
Ám a kanyarok mindig akkor tünnek fel, amikor azt hiszed hogy kész terved van, ez nekik nagyon kiemelt tulajdonságuk...
És a kanyar a dologban ismét... és nem véletlen hogy szeretem az életemet, és egyre inkább fokozódik bennem ez az érzés,
a Litkán élő angolom, (én így hívom, egy nagyon kedves angol hölgy egyébként) Barbara, hozott nekem egy e-mail címet, hogy Truroban munkatársakat vennének fel, és ennek a fiatalemberenek azonnal írjak e-mailt. Hát megtettem...még várom a választ.

Most akkor melyik az igazi keze a sorsnak?

A lecke fel van adva, s rövidke életem újabb tapasztalata, hogy én akárhogyan szeretnék munkát találni, a munka fog rámtalálni, akkor és ott, amikor és ahol kell.
Azt a következtetést vonom le, hogy igzából mindegy hogy hol vagyok, ott kell tennem a dolgom ahová éppen vetődöm, vagy megyek. Mindegy hogy ez Budapest, vagy London, vagy Truro.
Mindenhol az kell legyek, aki vagyok. :o)
S ha most nem jön még pár kanyar a dologban, amire azért számítok, akkor talán Truro-ban töltöm majd az elkövetkező időket, és onnan fogom vezetni ezt a roppant érdekfeszítő internetes naplót, az életem alakulásáról,Legalábbis arról a részéről, amit meg akarok osztani ;o)
De az is lehet, hogy Pápua Új-Guineából... :o)

Puszi!

szombat, november 1

It's just the begining...

Mivel nagy kalandra indulok, azt gondoltam, hogy létrehozok én is egy blogot.
Tartsatok velem!
:o)